Az iskoláról

Elérhetőség: cím: 1165. Budapest, XVI. kerület Mátyás király tér 4.
telefon: 1-407-9900 1-407-9260
fax: 1-407-2405
email: matthias@corvin.c3.hu
honlap: http://www.corvinsuli.hu

Történet: Iskolánk székhelye Mátyásföld

Az a terület, melyen Mátyásföld létrejött, Budapesttől keletre, Sashalom és Cinkota között terül el. Létrejöttét a XIX. század világgazdasági fellendülésnek köszönhette, amikor akadtak olyan pesti vállalkozók, pénzemberek, akik 1887-ben a cinkotai Beniczky-féle vadászterület 75 holdnyi részének a felparcellázásakor megalapították a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületét. Ez az egyesület határozott a település kialakításáról: megszabta például, hogy ezen a gödöllői országúttól délre eső területen 6-900 négyszögöles telkeken csak villaszerű jelleggel lehet építkezni, az utaknak egységesen 15 m széleseknek kell lenniük, stb., stb. A villatelep névadójául Mátyás királyt választották, mivel - vélhetőleg - ezen a környéken volt Mátyás király vadászterülete.

Közigazgatásilag az új település akkor még Cinkota községhez tartozott.

Már 1888-ban megépült a budapesti Helyiérdekű Vasút vonala a Keleti pályaudvartól Cinkotáig, melyet 1900-ban meghosszabbítottak Kerepesig, majd 1910-ben Gödöllőig, így Mátyásföld megközelítése egyszerűbbé és gyorsabbá vált. 1888-ban postát és távirdát is kap a telep, melyet a vendégfogadó egyik szobájában helyeztek el.

1891-ben a Nyaralótulajdonosok Egyesülete megvásárolta az un. parkerdőt is, melyben egy favázas, emeletes nagyvendéglő állott. Ez elé az épület elé emelték 1896-ban Paulheim József építész adományából a millennium tiszteletére a telep névadójának, Mátyás királynak Mátrai Lajos szobrászművész által készített mellszobrát.

1898-ban már ötszázan nyaraltak Mátyásföldön, az állandó lakosok száma 271 fő volt. Ekkor létesítették az első elemi iskolát, ahová 41 tanulót írattak be. A második elemi iskola építésére 1912-ben került sor, 1921-ben pedig polgári leányiskolát alapítottak.

1902-ben újjáépítették a vendéglő középső részét, a parkerdőben uszoda épült, s létrehozták a víz- és csatornaművet is.

A század elején parcellázták a HéV vonalától északra eső területet. Ez lett új-Mátyásföld, ahol már kispénzű emberek is le tudtak telepedni, mivel ott a legkisebb telekméret 150 négyszögöl volt.

Mátyásföld további fejlődését nagyban befolyásolta, hogy 1915-ben megépült a Magyar általános Gépgyár által kezdeményezett repülőgépgyár és repülőtér, mely kb. 1200 munkást foglalkoztatott. 1918. július 4-én erről a repülőtérről indult meg az első Budapest-Bécs közötti polgári légijárat.

A 20-as évek végére Mátyásföldnek 1200, új-Mátyásföldnek 1800 lakosa volt. Már ebben az időben felvetődött egy gimnázium létesítésének a gondolata. E terv megvalósulását segítette az a tény, hogy a régi vendéglő épületében működő Park szálló fenntartása nem volt elég gazdaságos. Ez az épület tehát megfelelőnek mutatkozott a jövendő gimnázium elhelyezésére.

Mátyásföld egészen 1932 végéig Cinkotához tartozott közigazgatásilag, 1933. január elsején vált önálló községgé. A községháza is először a Park-szállóban kapott helyet.

Ebben az időben már 180 katasztrális hold terület volt az egyesület birtokában, 24 utcával. Mátyásföldet 1934-ben üdülőhellyé nyilvánították: az uszoda környékét tették erre a célra alkalmassá: klubház épült, kaszinó, étterem, táncterem, stb. létesült az Erzsébetligetnek nevezett Parkerdőben. 1934-től újabb területet parcelláztak ó-Mátyásföldtől délre: Pejacsevics Márkné Beniczky Ilona birtokát. Mátyásföldnek ezt a részét Pejacsevics-parcellának, majd később Petőfi-kertnek nevezték el.

Mátyásföld lakosainak száma így tovább növekedett. 1943-ban kezdték építeni új-Mátyásföldön az Ikarus gyárat, ahol az Uhri testvérek kezdték meg az autóbuszgyártást.

A II. világháború idején a repülőtér és a gyár katonai felügyelet alá került, és hadiipari célokat szolgált. A háború Mátyásföldet is sújtotta: többször bombázták a települést.

1944. december 31-én vonultak be a szovjet alakulatok Mátyásföldre Csömör és Rákosszentmihály irányából. 1945. január 1.-től létrehozták a Mátyásföldi Nemzeti Bizottságot, mely mozgósította a község lakóit a romok eltakarítására, az újjáépítésre.

1950. január elsejével megszűnt Mátyásföld önállósága: a Budapestet körülvevő községeknek a fővároshoz csatolásával létrejött a mai Budapest. Ekkor született meg a XVI. kerület, melynek részei lettek a településszerkezetileg egymástól merőben különböző Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom, Cinkota és Árpádföld.

Iskolaalapítás Mátyásföldön, az iskola elnevezése

Az iskola alapításáról az 1932/33-as évkönyvben Földes Géza nyugalmazott polgári iskolai igazgató beszámolója alapján:

„…a csongrádi állami gimnáziumot meg akarták szüntetni. Az a gondolatom támadt, hogy milyen jó volna ezt a szépen felszerelt iskolát ide Mátyásföldre áthozni. A minisztérium tisztviselői nagy szeretettel karolták fel ügyünket, de Karafiáth Jenő kultuszminiszter úr kijelentette, hogy a csongrádi gimnáziumról szó sem lehet, azonban a különféle országos bizottságok más 17 középiskola megszüntetését kívánják, ezek közül örömmel bocsát egyet rendelkezésünkre. A megszüntetendő iskolák közössége azonban megtudta, hogy reájuk halál várakozik. Ennek folyománya az lett, hogy egyetlen iskolát sem hagytak megszüntetni. Ha az egyesület - a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete - vállalja a teljes felszerelés és bebútorozás költségeit az összes dologi kiadások mellett, annyi tanárt bocsát rendelkezésünkre, amennyi szükséges. Május hó 30-án a Minisztérium az egyesületnek azt a kérését, hogy Mátyásföldön állami gimnáziumot létesítsen, nem találta teljesíthetőnek, amennyiben azonban a folyamodó egyesület társulati jellegű reálgimnáziumot kíván fenntartani, hajlandó volna az intézethez állami igazgatót és állami középiskolai tanárokat osztani be..."

Az egyesület 1932. június 12-én megtartott közgyűlésén az iskolának 1932. szeptember 8-ikán négy osztállyal való megnyitásához hozzájárult.

Az iskola elnevezéséről így írt Dr. Halász László mb. igazgató az 1932/33 évi évkönyvben:

"Az iskola tanári testülete mindjárt első találkozásakor, alakuló értekezletén, mivel az igazi hazafiságot, a nemzeti érzés nemes hagyományainak kegyeletes megőrzését és az ifjúság fogékony lelkén való átöröklését tartja legfőbb felaldatának, arra kérte a nagyméltóságos Minisztériumot, hogy engedje az iskola címébe foglalhatni az igazságos és világhíres műveltségű renessaince magyar király, Corvin M átyás nevét. Ezáltal szelleme ifjúságunknak vezérlő eszménye lesz ott, ahol emlékét mondák őrzik s maga a község is méltó tisztelettel viseli nevét közigazgatási megjelölésében. A nagyméltóságos Minisztérium 33.192/1933.V.sz. rendeletével megengedte, hogy reálgimnáziumunk a Corvin Mátyás nevet viselhesse..."

Az iskola épületének története

Az iskola jelenlegi épületének a helyén 1881-ben egy favázas, téglából épült emeletes vendégfogadó állt. 1894-ben a fogadót két szilárd építésű nagy oldalszárnnyal bővítették ki, melyek közül az egyikben egy 23 méter hosszú, 11 méter széles és 9 méter magas bál- és hangversenytermet alakítottak ki. 1903-ban a középső - eredeti - épületrészt lebontották, és szilárd é pítőanyagokból újjáépítették. így alakult ki a Park-szálló épülete, mely a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete vagyonához tartozott.

Az egyesület 1932 szeptemberére ennek a Park-szállónak az I. emeletén alakíttatta ki a négy osztály indításához szükséges tantermeket, igazgatói irodát, tanári szobát, mellékhelyiségeket. Rajzterem és tornaterem még nem volt.

"A tanulók a tízperceket a tágas, fedett teraszon, vagy az épület előtt elterülő drótkerítéssel ellátott, szabad térségben tölthették. Az iskola mögött 50 hold fenyves, tölgyes, akácos erdő húzódik... Kedvező idő esetén az órákat az erdő fenyves részében tartjuk..." - olvashatjuk az 1932/33-as évkönyvben.

1935-ben a fenntartó egyesület atlétikai pálya építéséről is gondosodott.

Az 1935/36-os tanévben 1 katasztrális holdon biológiai gyakorlókertet is létesítettek, s kialakították a "kerti iskolát" az erdőben.

1936-ban lebontották az épület előtti teraszt, így világos osztálytermek keletkeztek, majd 1937 nyarán második "kőlépcsőházat", zene- és cserkészotthont is létesítettek.

1938-ban az iskolától elkülönítve már csak a Nyaralótulajdonosok Egyesületének irodái és a postahivatal helyiségei voltak az épületben.

A háború közeledtével anyagi gondok adódtak: már 1940-ben hatnapos szénszünetet kellett elrendelni tüzelőanyag-beszerzési nehézségek miatt. A háborús évek alatt többször igénybe vették az átvonuló katonák számára az intézet néhány helyiségét, alkalmanként a polgári leányiskola befogadására is sor kellett kerüljön.

1945 őszén költözködhetett vissza az iskola a saját épületébe. Évekig tartott az épület teljes rendbehozása. A tanulói létszám emelkedése miatt a korábban tágas, 8 osztály befogadására a kor követelményeinek mindenben megfelelő épület az 50-es évektől kezdődően egyre szűkösebbnek bizonyult. Egyre több osztály elhelyezését kellett biztosítani. A 60-as évek közepére már 22 osztályos volt az iskola, s ekkor már a szakközépiskolai tanműhelyek kialakításához is helyet kellett biztosítani. Fokozatosan megindult az épület belső átépítése. 1961-ben így került sor a tetőszerkezet 70 %-ának felújítására, s a bolthajtásos pincében a mechanikai műhelyek kialakítására.

A hatvanas évek közepére már a tornaterem feletti összes tantermet s néhány földszinti termet is alá kellett dúcolni, annyira életveszélyessé vált az épület. 1968-ban megkezdődött a költözködésre való felkészülés.

A kerületi iskolák nagy segítőkészséggel és türelemmel fogadták be iskolánkat. A tanítás a rákosszentmihályi Zalka Máté Gimnázium és a Csömöri úti általános iskola tantermeiben folyt, a testnevelés órákat a Zalka Máté szakközépiskola és a Hősök terei általános iskola tornatermében tartottuk, a mechanikai műhelyt is a Zalka bocsátotta rendelkezésünkre, az elektronikai műhelyek Cinkotán üzemeltek két műszakban.

Az építkezés három teljes tanévet vett igénybe (1969/70, 1970/71, 1971/72).

Csak 1972-hen vehettük birtokba a kibővített, teljesen felújított iskolaépületet új előcsarnokkal, lépcsőházzal. A lépcsőházba Benkő Ilona Munkácsy-díjas keramikusművész 1975-ben elkészült plasztikus színezett samott faliképe került.

Az épületben 16 tanterem mellett 6 elektromos és 2 mechanikai műhely is helyet kapott, új irodatraktust, könyvtárat és korszerű ebédlőt alakítottak ki.

A hetvenes évek elején a Műszeripari Kutató Intézettel történt megállapodás értelmében az iskola mellett egy olyan épület felépítésére került sor, amelyben a MIKI mérőlaborjai is elhelyezést nyertek az iskolában nekik készített bérmunkák bemérése és ellenőrzése, másrészt pedig tanulóink számára mérési lehetőség megteremtése céljából. 1978-ban a MIKI által használt helyiségek visszakerültek az iskola tulajdonába, itt 3 korszerű műhelyt lehetett létesíteni, majd ezek mellé l986-ban még három építésére került sor. Ennek eredményeként az iskola földszintjén a 3 műhely helyébe 1987-ben két egybenyitható tanterem került, 2 műhelyteremből pedig 1992-re végre könyvtárnak alkalmas helyiséget lehetett kialakítani.

Közben az épület második emeletén repedések keletkeztek, így 1983-ban szükségessé vált a födém megerősítése. 1984-ben az energia-racionalizálási program keretében megtörtént a fűtési rendszer korszerűsítése földgáz tüzelésű kazánok beállításával. 1983-ban számítástechnikai laboratórium kialakításával gazdagodott tovább az iskola.

1991-ben a gyakorlati oktatás feltételeinek további javítása érdekében a Szakképzési alapból iskolánknak juttatott összegből került sor a Degem-EB 2000 labor kialakítására.

A tanári testület kialakulása, változások a testületben

I. Egyesületi Corvin Mátyás gimnázium 1932/33 - 1947/48

A kir. Vallás és Közoktatási Minisztérium 1932-ben a 14 éves tanári gyakorlattal rendelkező Dr. Halász László magyar - latin szakos középiskolai tanárt bízta meg az új iskola igazgatói teendőinek ellátásával. Vezetése alatt 5 tagú tanári testület kezdte meg munkáját. E testület zömében fiatalokból állt, közülük ketten itt is kezdték tanári pályafutásukat: Dr. Hrabkovszky Antal latin - görög szakos, aki 9 tanéven át, és Szerdahelyi István mennyiségtan - természettan szakos tanár, aki 5 évig működött az iskolában.

1933/34-ben iskolánkban kezdte tanári pályafutását a testnevelő Sarlós József országos tornászbajnok, aki 12 éven át szervezte az iskola sikerekben gazdag és sokrétű sportéletét, s ő volt elindítója az iskola azóta is legsikeresebb sportágának, a tornának. Szintén 1933/34-ben lett az iskola tanára Sipos Ferenc természetrajz-földrajz szakos tanár, aki később igazgatóhelyettesként is tevékenykedett, majd a háború utáni nehéz időkben ő lett az iskola igazgatója, mely feladatkört 1957-ig láthatta el. 1934/35-ben került az iskolához Kozák István történelem-földrajz szakos tanár, aki 18 éven át volt az iskola melegszívű, közszeretetnek örvendő tanára.

1935 őszén Dr. Halász László távozott az iskola éléről, mivel leánylíceumi igazgatói kinevezést kapott.

Dr. Halász László helyett a Vallás és Közoktatási miniszter Dióssi Frigyes mennyiségtan-természettan szakos tanárt bízta meg az igazgatói teendők ellátásával. Az ekkor már 16 éves tanári tapasztalattal rendelkező Dióssi Frigyes nagy lelkesedéssel vette át a stafétabotot, s 1944-ig igazgatta az iskolát. Irányítása alatt 14 tagú tantestület, három óraadó hitoktató, a lánytanulók felügyelője, kézimunka- és tornatanára dolgozott. E tanévben lett az iskola tanára a mennyiségtan-fizika szakos Bérczes J. Rajmund, aki 1949-ig volt a tanári kar tagja.

1940-ben került a testületbe Hevessy János magyar-német szakos tanár, aki 33 évig, egészen nyugdíjba vonulásáig dolgozott az iskolában, és irányította sok-sok éven át nagy hozzáértéssel az önképzőkört, s nyújtott tanítványainak példát emberségből, hazaszeretetből.

1941-ben helyezték iskolánkba Kovács F. Mihály latin - görög szakos tanárt, aki nyugdíjazásáig, 23 éven át a klasszikus műveltség és embereszmény hirdetőjeként volt megbecsült tanára iskolánknak.

1944-ben Rákóczy Jánost bízták meg az iskola vezetésével.

Az 1945/46-os tanévben 12 tanár látta el a feladatokat, közöttük az iskola új testnevelő tanára, Rozsinszky Géza, aki igen sikeresen folytatta az elődje által megkezdett sportmunkát 20 éven át, 1965-ig.

1947/48-ra a testület létszáma 12-re csökkent. 1946 őszétől 1948 őszéig 10 tanárnak kellett megválnia iskolánktól, s csak 2 új t anár érkezett, egyikük Hamza Tibor vegytan - természettan szakos, aki 23 évig - vezető szakfelügyelővé történő kinevezéséig - működött iskolánkban. 1953-ban az általános gimnáziumi fizika tankönyv társszerzőjeként iskolánk tanárai közül elsőként részesült "Kiváló tanár" kitüntetésben.

Az iskola életében új korszakot nyitott meg az iskolák államosítása

II. állami Corvin Mátyás gimnázium 1948/49 - 1966/67

Az államosítás évében az osztályok száma négyre csökkent. Az iskolánkban sok éven át működő tanárok közül 1949-ben lett az iskola tanára a matematika - ábrázoló geometria szakos Nagy Lajos, aki nyugdíjba vonulásáig 22 éven át tanított iskolánkban. Ő volt az iskola belső átalakításának, az egyre több új tanterem kialakításának hozzáértő tervezője, a kivitelezések irányítója. 1952-ben helyezték át iskolánkba Csaba László történelem-földrajz szakos tanárt. 1953-ban lett az iskola tanára Dr. Nagy Józsefné történelem-földrajz szakos, aki 26 éven át tűnt ki szigorú következetességével, nagyfokú igényességével. Ugyanekkor lett a testület tagja Nagy Lajosné magyar-latin-orosz szakos tanár. 1955-ben került az iskolába Varga Lászlóné, 1956-ban Maráczi Ottó. 1957 nyarán Sipos Ferenc igazgatót áthelyezték tanári beosztásba az I. István gimnáziumba, s nevezték ki helyette Rock Edéné matematika szakos tanárt igazgatónak, aki két évig látta el ezt a munkakört. Ugyancsak 1957-ben lett az iskola testnevelő tanára Keszthelyi Rudolfné, aki 32 éven át, nyugdíjazásáig volt az iskola sportéletének egyik lelkes irányítója. 1970-ben ő írta meg az iskola sportkörének a történetét. 1959-től 23 éven át volt a testület megbecsült tagja Dr. Győriványi Sándorné magyar-német szakos tanár. 1960. januárjában nevezték ki az iskola igazgatójává Vida József matematika szakos tanárt, aki 26 éven át állt az iskola élén. 1963/64-re 22-re emelkedett az iskola osztályainak száma. 1963-tól 26 éven át volt a testület tagja Almási Pálné orosz szakos tanár. Ezekben az években kerültek az iskolába Keszthelyi Rudolf /1960/, Ágoston Lászlóné, Pap László, Varga Bálintné /1961/.

III. Corvin Mátyás szakközépiskola /1961/62 - 1990/91/

1961-ben nevezték ki az iskolába műhelyfőnöknek Kluk Ferencet, aki 26 éven át látta el feladatkörét. Műszaki tanáraink közül hosszabb időt töltöttek iskolánkban és értékes munkájukkal segítették a szakképzés fejlődését: Korbély Dezső /1963-1977/, Fricsfalusi László /1963-1974/, Süveges Pál /1966-1977/, Benke László /1967-1986/, Borsos Tibor /1971-1989/, Kasztovszky Béláné /1975-1986/, Dr. Kuti Lászlóné /1976-1990/, Lovas György /1960-/, Megyesy Ágoston /1967-/, Ésik Istvánné /1967-/, Borovitz Tamásné /1968-/, Kiss Antal /1969-/, Huszárné Kővári Katalin /1970-/, Lándor Béláné /1970-/, Voit Ágnes /1970-/, Ábrány Sándorné /1972-/, Dénes Károly /1972-/, Szűcs Istvánné /1969-/, Pacskó Irén /1970-/, Horváthné Kónya Mária /1972-/.

A 80-as évekre a testület létszáma 45 fő körül stabilizálódott. Ebből műszaki ill. mérnöktanár 25 fő. 1986-ban Vida József nyugdíjba vonult. Az igazgatói állást pályázat útján Megyesy Ágoston, az iskola műszaki tanára, majd műhelyfőnök helyettese, legutóbb műszaki igazgatóhelyettese nyerte el a testület teljes egyetértésével. A nyolcvanas évek közepétől a tanári kar a korábbinál még nagyobb szerepet vállalt az iskola arculatának, képzési rendszerének alakításában. Felvetődhetett újra a gimnázium megteremtésének lehetősége, valamint a szakképzés további korszerűsítésének szükségessége. így született meg a: Corvin Mátyás műszaki középiskola és gimnázium 1990-ben.

az oldal tartalma az 1992-es jubileumi évkönyből származik