A 1932-es tanév - Az alapítás.
Történet: Iskolánk székhelye: Mátyásföld
Az a terület, melyen Mátyásföld létrejött, Budapesttől keletre, Sashalom és Cinkota között terül el.
Létrejöttét a XIX. század világgazdasági fellendülésnek köszönhette, amikor akadtak olyan pesti vállalkozók, pénzemberek, akik 1887-ben a cinkotai Beniczky-féle vadászterület 75 holdnyi részének a felparcellázásakor megalapították a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületét.
Ez az egyesület határozott a település kialakításáról: megszabta például, hogy ezen a gödöllői országúttól délre eső területen 6-900 négyszögöles telkeken csak villaszerű jelleggel lehet építkezni, az utaknak egységesen 15 m széleseknek kell lenniük, stb., stb.
A villatelep névadójául Mátyás királyt választották, mivel - vélhetőleg - ezen a környéken volt Mátyás király vadászterülete.
Közigazgatásilag az új település akkor még Cinkota községhez tartozott.
Már 1888-ban megépült a budapesti Helyiérdekű Vasút vonala a Keleti pályaudvartól Cinkotáig, melyet 1900-ban meghosszabbítottak Kerepesig, majd 1910-ben Gödöllőig, így Mátyásföld megközelítése egyszerűbbé és
gyorsabbá vált. 1888-ban postát és távirdát is kap a telep, melyet a vendégfogadó egyik szobájában helyeztek el.
1891-ben a Nyaralótulajdonosok Egyesülete megvásárolta az úgynevezett parkerdőt is, melyben egy favázas, emeletes nagyvendéglő állott.
Ez elé az épület elé emelték 1896-ban Paulheim József
építész adományából a millennium tiszteletére a telep névadójának, Mátyás királynak Mátrai Lajos szobrászművész által készített mellszobrát.
1898-ban már ötszázan nyaraltak Mátyásföldön, az állandó lakosok száma 271 fő volt. Ekkor létesítették az első elemi iskolát, ahová 41 tanulót írattak be. A második elemi iskola építésére 1912-ben
került sor, 1921-ben pedig polgári leányiskolát alapítottak.
1902-ben újjáépítették a vendéglő középső részét, a parkerdőben uszoda épült, s létrehozták a víz- és csatornaművet is.
A század elején parcellázták a HéV vonalától északra eső területet. Ez lett új-Mátyásföld, ahol már kispénzű emberek is le tudtak telepedni, mivel ott a legkisebb telekméret 150 négyszögöl volt.
Mátyásföld további fejlődését nagyban befolyásolta, hogy 1915-ben megépült a Magyar általános Gépgyár által kezdeményezett repülőgépgyár és repülőtér, mely kb. 1200 munkást foglalkoztatott. 1918. július 4-én erről a repülőtérről indult meg az első Budapest-Bécs közötti polgári légijárat.
A 20-as évek végére Mátyásföldnek 1200, új-Mátyásföldnek 1800 lakosa volt. Már ebben az időben felvetődött egy gimnázium létesítésének a gondolata. E terv megvalósulását segítette az a tény, hogy a régi vendéglő épületében működő Park szálló fenntartása nem volt elég gazdaságos. Ez az épület tehát megfelelőnek mutatkozott a jövendő gimnázium elhelyezésére.
Mátyásföld egészen 1932 végéig Cinkotához tartozott közigazgatásilag, 1933. január elsején vált önálló községgé. A községháza is először a Park-szállóban kapott helyet.
Ebben az időben már 180 katasztrális hold terület volt az egyesület birtokában, 24 utcával. Mátyásföldet 1934-ben üdülőhellyé nyilvánították: az uszoda környékét tették erre a célra alkalmassá: klubház épült, kaszinó, étterem, táncterem, stb. létesült az Erzsébetligetnek nevezett Parkerdőben. 1934-től újabb területet parcelláztak ó-Mátyásföldtől délre: Pejacsevics Márkné Beniczky Ilona irtokát. Mátyásföldnek ezt a részét Pejacsevics-parcellának, majd később Petőfi-kertnek nevezték el.
Mátyásföld lakosainak száma így tovább növekedett. 1943-ban kezdték építeni új-Mátyásföldön az Ikarus gyárat, ahol az Uhri testvérek kezdték meg az autóbuszgyártást.
A II. világháború idején a repülőtér és a gyár katonai felügyelet alá került, és hadiipari célokat szolgált. A háború Mátyásföldet is sújtotta: többször bombázták a települést.
1944. december 31-én vonultak be a szovjet alakulatok Mátyásföldre Csömör és Rákosszentmihály irányából. 1945. január 1.-től létrehozták a Mátyásföldi Nemzeti Bizottságot, mely mozgósította a község lakóit a romok eltakarítására, az újjáépítésre.
1950. január elsejével megszűnt Mátyásföld önállósága: a Budapestet körülvevő községeknek a fővároshoz csatolásával létrejött a mai Budapest. Ekkor született meg a XVI. kerület, melynek részei lettek a településszerkezetileg egymástól merőben különböző Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom, Cinkota és Árpádföld.
Iskolaalapítás Mátyásföldön,az iskola elnevezése
Az iskola alapításáról az 1932/33-as évkönyvben Földes Géza nyugalmazott polgári iskolai igazgató beszámolója alapján:
"... a csongrádi állami gimnáziumot meg akarták szüntetni. Az a gondolatom támadt, hogy milyen jó volna ezt a szépen felszerelt iskolát ide Mátyásföldre áthozni. A minisztérium tisztviselői nagy szeretettel karolták fel ügyünket, de Karafiáth Jenő
kultuszminiszter úr kijelentette, hogy a csongrádi gimnáziumról szó sem lehet, azonban a különféle országos bizottságok más 17 középiskola megszüntetését kívánják, ezek közül örömmel bocsát egyet rendelkezésünkre. A megszüntetendő iskolák közössége azonban megtudta, hogy reájuk halál várakozik. Ennek folyománya az lett, hogy egyetlen iskolát sem hagytak megszüntetni. Ha az egyesület - a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete- vállalja a teljes felszerelés és bebútorozás költségeit az összes dologi kiadások mellett, annyi tanárt bocsát rendelkezésünkre, amennyi szükséges. Május hó 30-án a Minisztérium az egyesületnek azt a kérését, hogy
Mátyásföldön állami gimnáziumot létesítsen, nem találta teljesíthetőnek, amennyiben azonban a folyamodó egyesület társulati jellegű reálgimnáziumot kíván fenntartani, hajlandó volna az intézethez állami igazgatót és állami középiskolai tanárokat osztani
be..."
Az egyesület 1932. június 12-én megtartott közgyűlésén az iskolának 1932. szeptember nyolcadikán négy osztállyal való megnyitásához hozzájárult.
Az iskola elnevezéséről így írt Dr. Halász László mb. igazgató az 1932/33 évi évkönyvben:
"Az iskola tanári testülete mindjárt első találkozásakor, alakuló értekezletén, mivel az igazi hazafiságot, a nemzeti érzés nemes hagyományainak kegyeletes megőrzését és az ifjúság fogékony lelkén való átöröklését tartja legfőbb felaldatának, arra kérte a nagyméltóságos Minisztériumot, hogy engedje az iskola címébe foglalhatni az igazságos és világhíres műveltségű renessaince magyar király, Corvin Mátyás nevét. Ezáltal szelleme ifjúságunknak vezérlő eszménye lesz ott, ahol emlékét mondák őrzik s maga a község
is méltó tisztelettel viseli nevét közigazgatási megjelölésében. A nagyméltóságos Minisztérium 33.192/1933.V.sz. rendeletével megengedte, hogy reálgimnáziumunk a Corvin Mátyás nevet viselhesse..."
Az iskola épületének története
Az iskola jelenlegi épületének a helyén 1881-ben egy favázas, téglából épült emeletes vendégfogadó állt. 1894-ben a fogadót két szilárd építésű nagy oldalszárnnyal bővítették ki, melyek közül az egyikben egy 23 méter hosszú, 11 méter széles és 9 méter magas bál- és hangversenytermet alakítottak ki. 1903-ban a középső - eredeti - épületrészt lebontották, és szilárd építőanyagokból újjáépítették. így alakult ki a Park-szálló épülete, mely a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete vagyonához tartozott.
Az egyesület 1932 szeptemberére ennek a Park-szállónak
az I. emeletén alakíttatta ki a négy osztály indításához szükséges tantermeket, igazgatói irodát, tanári szobát, mellékhelyiségeket. Rajzterem és tornaterem még nem volt.
"A tanulók a tízperceket a tágas, fedett teraszon, vagy az épület előtt elterülő
drótkerítéssel ellátott, szabad térségben tölthették. Az iskola mögött 50 hold fenyves, tölgyes, akácos erdő húzódik... Kedvező idő esetén az órákat az erdő fenyves részében tartjuk..." - olvashatjuk az 1932/33-as évkönyvben.